Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ihász János

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2006. augusztus 16.

Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2008. április 21.

Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2008. április 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

2008. június 16.

Arad megyében két településen volt érdekelt az RMDSZ a második fordulóban, de egyik sem jött be. Kocsis József Zimándújfaluban mindössze 106 szavazattal maradt alul a liberális vetélytársa, Gheorghe Vidrannal szemben. Nagyiratoson a román jelölt nyert Horváth István RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Temes megyében az RMDSZ mindhárom versenyben maradt polgármesterjelöltje megnyerte a második fordulót. Kaba Gábor újabb négy évre Zsombolya polgármesterévé választották. Ihász János, az RMDSZ igazfalvi polgármesterjelöltje mintegy 400 szavazattal kapott többet ellenfelénél. Újraválasztották Újváron Vajda Pált is, az RMDSZ polgármesterét. Mindhárom kisebbségben van a magyarság. /Aradon vesztettek, Temesben nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2008. szeptember 23.

Első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az Újvár községtől különvált Óteleken. A magyarság számbeli kisebbségben van az új községben, ennek ellenére Szabó Csaba-Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, az RMDSZ jelöltje már az első körben megnyerte a polgármester választást, az érvényes szavazatok 59,4 százalékával! Az ótelekiek közel 50%-a voksolt az RMDSZ tanácsosi listájára, így az RMDSZ-nek öt képviselője lesz a 11 tagú óteleki önkormányzatban. Temes megyében Szabó Csaba-Zoltán az ötödik RMDSZ-es polgármester, miután Kaba Gábor Zsombolyán, Szilágyi Géza Újszentesen, Ihász János Igazfalván és Vajda Pál Újváron megnyerte a júniusi polgármester-választást. /Pataki Zoltán: Magyar polgármestert választott Ótelek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2016. február 27.

Átadták az Ezüstfenyő-díjakat Marosvásárhelyen
Huszonhárman részesültek Ezüstfenyő-díjban, amelyet 14. alkalommal adták át az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülését megelőzően Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében.
A díjakat Kelemen Hunor adta át. A szövetségi elnök elmondta: 26 év telt el azóta, hogy megbukott a kommunista diktatúra. Olyan munkát kezdett el a magyarság, amely hosszú utat járt meg, míg a világ megváltozott körülöttünk és gyors változások fognak következni.
A politikus közölte: mindig olyanoknak mondanak köszönetet, akik az előző évben szolgálatot, önzetlen munkát végeztek, olyat, amire nagy szükség volt a legkisebb közösségtől a legnagyobbig. Ezen személyek tevékenységét hiánypótlónak és nélkülözhetetlennek nevezte a szövetségi elnök.
A mai világban ritkán történik meg, hogy megköszönjenek valamit, ritkábban, mint kellene – hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ ezért díjazza ezeket az embereket, ugyanis az elvégzett munkáért hála jár. Hihetetlenül sok munkát kell még elvégezni, újrakezdeni, falakat újraépíteni – mondta a politikus.
A 2015-ös évben végzett munkásságukért Ezüstfenyő-díjat kaptak: Bogdán Zsolt, Borzási Gyula, Bréda Lajos, Buchwald Péter, dr. Búzás Antal Árpád, Capusan Edit Réka, Damokos Csaba, Gyerkó Levente, Haszmann Pál Péter, Ihász János, Kereskényi Sándor, Kovács Jenő, Kun László, Náznán B. Olga, Plesch Katalin, Puskel Péter, Somogyi Gyula, Szabó Kálmán, Imre, Szente László, Takács Ibolya, Tófalvi Éva, Vida Katalin, Vincze András. maszol.ro

2017. szeptember 19.

„Sisak” nélkül maradt az igazfalvi templom tornya
Egy kicsit elrontotta az igazfalviak örömét a vasárnap délutáni iszonyatos szélvihar, amely valósággal „lefejezte” az egykor gyönyörű, Alpár Ignác műépítész tervei alapján épült igazfalvi templom tornyát. A négy napig tartó Igazfalvi Napok záróeseményei – vidám vetélkedők – zajlottak vasárnap délután, amikor a forgószél lecsapott Igazfalvára. „Temesvárról telefonáltak, hogy jön a tornádó – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Ihász János igazfalvi polgármester –, azonnal kiürítettük a templomkertet, a rendezvénysátrat és biztonságos helyre menekítettük az embereket. A szélvihar teljesen ledöntötte a templomtorony „sisakját”, amely már egy tavalyi viharban súlyosan megrongálódott”. Az igazfalvi templom tornya, de a templomépület is felújítás előtt áll.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998